Basic HTML Version
8
Szeretnénk összehasonlítani a gyerekek mozgását, ki futott
gyorsabban, ki lassabban. Válaszoljatok!
Mihez lehet viszonyítani ilyenkor mind az öt gyerek mozgását?
Melyik színnel jelölt gyerek haladt a leggyorsabban? Hogyan tudnád ezt
bebizonyítani? Melyik színnel jelölt gyerek haladt a leglassabban? Ha tel-
jesen egyenletesen futott, hány métert haladt másodpercenként? Hason-
lítsd ezt össze a leggyorsabb gyerek másodpercenkénti útjával: kik futottak
ugyanolyan gyorsan? Ők hány métert tettek meg 1 másodperc alatt?
– Én ezt nem így láttam futás közben – mondta a piros pólós
Zoli. – Hozzám képest a kék pólóban velem szemben futó Sa-
nyi volt a leggyorsabb, és a fekete pólós Kriszti a leglassabban haladó.
Kriszti hozzám képest nem is haladt, az indulástól az érkezésig végig
ugyanolyan távolságra (30 méterre) és ugyanabban az irányban volt
tőlem, hozzám képest nem változott a mozgása, az én szemszögem-
ből nézve nyugalomban volt.
– Igaza van Zolinak? – kérdeztem a többieket.
Egészítsétek ki a hiányos mondatokat!
Igen, valóban Sanyi a leggyorsabb Zolihoz viszonyítva. Kezdetben…mé-
ter volt a távolságuk. Ha 10 másodperc alatt mindketten…métert tettek
meg, akkor másodpercenként …métert futottak, tehát a köztük lévő tá-
volság 1 másodperc alatt kétszer ennyit, … métert csökkent. Ezért Sanyi
Zolihoz képest másodpercenként ugyanennyi, azaz …métert közeledett.
Kriszti távolsága viszont nem változott semmit Zolihoz képest, tehát má-
sodpercenként …métert haladt Zolihoz viszonyítva.
A tanulópárok beszéljék meg a tapasztalataikat!
A téglalap alakú pályához viszonyítva ki volt a leggyorsabb
az öt gyerek közül? Másodpercenként hány méter utat tett
meg? Sanyi hány méter utat tett meg másodpercenként a pályához vi-
szonyítva? Zolihoz viszonyítva ki volt a leggyorsabb? Hány méter utat tett
meg másodpercenként Zolihoz viszonyítva?
– Én pedig azt figyeltem meg, hogy 5 másodpercig mindannyian köze-
ledtetek hozzám, ezután viszont mindenki távolodott tőlem–mondtam.
Vajon a pálya melyik pontján álltam?
Egy érdekes gondolatkí-
sérlet!
Találkozik két űrhajó valahol a vi-
lágmindenségben, például két ga-
laxis között. Az egyikben te ülsz,
a másikban én. Közel s távol nincs
látható, bemérhető csillag vagy
bármilyen más objektum. Műsze-
reink pontosan jelzik, hogy milyen
gyorsan közeledünk egymáshoz,
Közben nyugalomban ülünk, a he-
lyünket nem változtatjuk meg, nem
mozgunk a talajhoz vagy a városhoz
„rögzített” vonatkoztatási rendszer-
ben.
A helyváltoztatás azt jelenti, hogy
a test átkerül a tér egy másik pontjá-
ra. Ha felállsz a székedről, és átsétálsz
a szobán, megváltoztattad a helyedet.
A helyzetváltoztatás azt jelenti, hogy
a test az eddigi helyét el nem hagyva
mozog. Például ha a székeden ülve
hátrafordulsz a mögötted ülő felé,
a helyzetedet változtattad meg, a he-
lyedet nem.
Tapasztalataink alapján a következő-
ket állapíthatjuk meg:
Kriszti
40 m
50 m
30 m
Panni
Sanyi
Kinga
Zoli
2. ábra
3. ábra
A testek helye, helyzete,
mozgása viszonylagos (re-
latív).
Ha egy test mozog, az azt
jelenti, hogy változik a he-
lye vagy a helyzete, vagy
mindkettő.
Mindig meg kell monda-
nunk, hogy melyik testhez
viszonyítjuk a testek moz-
gását.
A leggyakrabban a Földhöz
rögzített tárgyak valame-
lyikéhez vagy magunkhoz
viszonyíthatjuk a testek
mozgását.