Basic HTML Version
Télen, ha jön a zord hideg, minden megdermed. Ilyenkor az
addig vígan csobogó vizek háta is keménnyé válik. Bizonyos
hőmérséklet alatt jéggé fagy, ami folyékony volt korábban.
A résekbe beszivárgó víz megfagyva bizony komoly károkat
okozhat. Tudod, miért?
Próbáld ki!
Van egy hőmérséklet, amelynél a folyékony víz szilárddá válik – vagyis jég-
gé fagy (0 °C). Ezt nevezzük a víz fagyáspontjának. Akkor következik be ez a furcsa változás,
amikor a hőmérő 0 Celsius-fokot mutat. Először csak vékony jéghártya alakul ki a pocsolyák te-
tején, aztán, ha még hidegebbre fordul az idő, a sekély vízből szép, összefüggő jégtömb lesz.
De vajon tudtad-e, hogy a megfagyott víz nagyobb, több helyet fog-
lal, mint amennyit még folyékony halmazállapotú anyagként kitöl-
tött? Van egy ilyen tulajdonsága a víznek: amikor jéggé fagy, megnő
a térfogata. Ha nem hiszed, te magad is könnyen kipróbálhatod. Kérj
anyától egy üres üveget! Töltsd meg színültig vízzel, zárd le, tedd egy
tálcára, vidd ki a hidegbe és hagyd kint! Ha elég fagyos az időjárás,
néhány óra múlva azt fogod látni, hogy az üveg darabokra tört, csere-
pei között pedig egy üveg formájú jégdarab fekszik. Nem a szomszéd
macskája okolható ezért! Maga a jéggé dermedt és megnövekedett
térfogatú víz feszítette szét.
Tudtad?
A víz fent olvasott tulajdonsága miatt ko-
moly károkat okoz. A kis repedésekbe be-
szivárogva tönkreteszi az utakat, kátyúk
keletkeznek. Szétfagyasztja a csöveket is,
ezért vízteleníti a nyaralót minden ősszel
apa vagy nagypapa. A köztéri szobrokat,
szökőkutakat úgy óvják ettől, hogy befe-
dik őket. Így nem jut be a víz – tehát nem
repesztheti szét a csőrendszert.
Szivárvány
12. oldal
j a n u á r