Elöl cs!r, hátul hódfarok, kétoldalt két-két kacsaláb. To-
jásokat rak, de kicsinyeit tejjel is táplálja ez a furcsa,
ausztrál állat: a kacsacs!r" eml!s. Vastag bundája
eddig túlélésének záloga volt, de ha folytatódik boly-
gónk felmelegedése, kipusztulását okozhatja.
Olyan, mint a madarak, hiszen vastag cs!re van,
kacsatalpszer" úszólába (igaz, négy…) és tojásokat
rak. De nem madár. Különleges, egyedi állatfaj a ka-
csacs!r" eml!s. A többi „csodabogárhoz” hasonló-
an az elszigetelten fejl!d! Ausztráliában alakult ki
és él.
Amikor kétszáz évvel ezel!tt az els! példányokat
behozták Európába, a tudósok ügyes hamisítvány-
nak gondolták !ket. Egy hód farkából, egy vidra tör-
zséb!l és egy kacsa cs!réb!l fabrikálták össze – le-
gyintettek. Aztán kiderült, hogy igaziak…
9PX VLN^L% L 6,.>,
A kacsacs!r" eml!sben és a kacsában annyi a közös, hogy hasonlít egymásra a „cs!rük” és a lábuk. De
míg a kacsacs!r" eml!s testét sz!r borítja, addig a kacsának tolla van, mint a madaraknak általában.
Bár sokféle kacsa létezik (más a színük, máshogy áll a tolluk), mind a vadkacsától származnak. Igény-
telen állatok. Mivel hosszú id!n át többre értékelték az emberek a hófehér kacsákat a tarkáknál, ma is
gyakoribb köztük a fehér szín.
Gondoltad volna, hogy már nagyjából ötezer éve laknak kacsák az emberek mellett?
A kacsacs!r" eml!sök nagyjából fél méter hosszúak,
és könnyebbek, mint egy kifejlett macska. A hímek
hátsó lábain sarkantyúk vannak, amik rendkívüli
fájdalmat okozó mérget tartalmaznak. Víz alatt va-
dásznak rákokra, rovarokra, kisebb halakra. Vastag
b!rb!l lév! cs!rük segítségével érzékelik az áldozat
mozgása által keltett hullámokat. Lakóhelyük szára-
zon van: üregüket a folyók partoldalába vájják.
A n!stények gömb alakú, fehér, lágyhéjú tojá-
sokat raknak, és testük melegével költik ki !ket.
A csupaszon és vakon szület! apró kacsacs!r" em-
l!söket a mamájuk tejjel táplálja. Ezt azonban nem
eml!b!l szopizzák ki (mint például a kiskutyák),
hanem a mama hasi b!re alól szivárog el!, akárcsak
a mi b!rünkb!l az izzadtság.
Fokozottan védett faj. Egyre kevesebb van
bel!lük. Ennek egyik oka, hogy az él!-
helyükül szolgáló folyók, tavak az embe-
ri tevékenység (mez!gazdasági és ipari
termelés, ivóvízfogyasztás) miatt szeny-
nyez!dnek, vízszintjük csökken. Emel-
lett mára egy eddig el!nyös tulajdonsá-
guk is veszélyforrássá vált számukra.
Vastag, tömött bundájuk évmilli-
ókon át védte !ket a hidegt!l, de
terhükre van most, mikor a Föld
légkörének h!mérséklete évr!l
évre emelkedik.
AP^evWdMPY
L []vXP^ _ZUp^]LV
14
S Z I V Á R V Á N Y
15
Állati!
Állati!
2 0 1 1 . o k t ó b e r