Basic HTML Version
183
•
Abszolút nulla fok:
Hőmérsékleti minimumérték: 0 K = – 273,15 °C. Elérni bizonyíthatóan nem, csak megközelíteni lehet.
•
Arkhimédész törvénye:
A folyadékba vagy gázba merülő testekre felfelé irányuló erő hat, amelyet felhajtóerőnek
nevezünk. A felhajtóerő egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
•
Állócsiga:
Egy tengely körül forgó kerékből és a peremére illeszthető kötélből álló, emelő típusú egyszerű gép. Az erő
irányának megfordítására használják.
•
Átlagsebesség:
A változó mozgású testeknek az a sebessége, amellyel egyenletes mozgást végezve ugyanazt az utat
ugyanannyi idő alatt tennék meg, mint a valóságban. Jele: v
átl
. Kiszámítási módja: az összes megtett utat elosztjuk az út
megtételéhez szükséges összes idővel, v
átl
= s
össz
/ t
össz
.
•
Barométer:
A légnyomás mérésére szolgáló műszer. Torricelli találta fel 1643-ban.
•
Belső energia:
A testek belső szerkezetével és részecskéik mozgásával kapcsolatos energia. Jele: E
b
. Minden testnek
van belső energiája. A testek belső energiáját két módon változtathatjuk meg: vagy termikus kölcsönhatással, vagy
mechanikai munkavégzéssel.
•
Belsőégésű motorok:
Olyan hőerőgépek, melyek üzemanyaga közvetlenül a munkahengerben ég el. A leggyakorib-
bak a benzin- és dízelmotorok.
•
Bimetallszalag
(ikerfém szalag): Két különböző hőtágulású, összeszegecselt fémszalag. Melegítés hatására meggörbül.
•
Csavar:
Lejtő típusú egyszerű gép. A csavarral kisebb erővel, de hosszabb úton tudunk egymáshoz szorítani testeket.
•
Csiga:
Tengely körül forgó kerék, amelynek peremére kötél illeszthető. Két fajtáját ismertük meg, az állócsigát és a
mozgócsigát.
•
Csigasor:
Álló- és mozgócsigákból összeállított rendszer, amellyel a teher súlyánál kisebb erővel lehet a terhet mozgatni.
•
Csúszási súrlódás:
A testek egymáson csúszásakor a felületek egyenetlenségei egymásba akadnak, így akadályozzák
a testek egymáshoz viszonyított mozgását. Ez az akadályozó hatás a csúszási súrlódás.
•
Csúszási súrlódási erő:
A csúszási súrlódáskor fellépő erő. A csúszási súrlódási erő nagyobb, ha az érintkező felületek
érdesebbek, és ha nagyobb a felületeket merőlegesen összenyomó erő. A csúszási súrlódási erő nem függ az érintkező
felületek nagyságától.
•
Dinamika:
A mechanikának az az ága, amely a testek mozgását a rájuk ható erők szempontjából vizsgálja.
•
Égés:
Az égés kémiai változás. Az égéstermék nem ugyanaz az anyag már, mint égés előtt volt. Az égés belső energiát
„szabadít fel” az anyagokból, ez adódik át a környezetnek. Az égés történhet úgy, hogy az éghető anyag a levegő oxi-
génjével egyesülve, egy gyors folyamatban lánggal ég el, de történhet úgy is, hogy az égés lassan, láng nélkül megy
végbe, ilyen égés a fák korhadása és az ember és az állatok tápláléklebontó folyamata is, amikor a belélegzett oxigénnel
egyesülve„égnek el” a tápanyagok a szervezetben.
•
Égéshő:
Az égéshő megmutatja, hogy egy bizonyos éghető anyagból 1 kg tömegű mennyiséget elégetve mennyi hő
szabadul fel. Jele: L
é
, mértékegysége: J/kg, vagy kJ/kg.
•
Egyenes vonalú egyenletes mozgás:
Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test folyamatosan egyenes vonal-
ban és állandó sebességgel halad, azaz sem a mozgásának iránya, sem a sebességének nagysága nem változik.
•
Egyenletes mozgás:
A mozgás egyenletes, ha egy test egyenlő időtartamok alatt egyenlő utakat tesz meg, akármilyen
kicsik is az időtartamok. A megtett út és a közben eltelt idő hányadosát az egyenletesen mozgó test sebességének
nevezzük. Kiszámítási módja: v = s/t.
•
Egyenletesen változó mozgás:
Egyenletesen változó a test mozgása, ha egyenlő időközönként ugyanakkora értékkel
változik a sebessége, akármilyen kicsik is az időközök. Ha a sebesség mindig azonos értékkel nő, a test egyenletesen
gyorsul, ha pedig minden időközben azonos értékkel csökken, a test egyenletesen lassul.
•
Egyensúly:
Ha a testet érő erőhatások és az erők forgatóhatásai kiegyenlítik egymást, a test egyensúlyban van.
Az egyensúlyban lévő test vagy nyugalomban van, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez.
•
Egykarú emelő:
Olyan emelő, amelynél a teher és az azt egyensúlyozó erő a forgástengely azonos oldalán hat. Egyol-
dalú emelő a talicska, a piaci mérleg, a krumplinyomó, a diótörő.
•
Egyszerű gép:
Azok az eszközök, amelyekkel megváltoztathatjuk az erő irányát vagy nagyságát, vagy átvihetjük ked-
vezőbb helyzetbe a támadáspontját. Ezek: emelő, csiga, hengerkerék, lejtő, csavar, ék.
•
Ék:
Lejtő típusú egyszerű gép, amellyel az erő irányát tudjuk megváltoztatni. Éknek tekinthető a balta, a kés, a véső,
a csavarhúzó feje.
•
Elmerülés:
Ha a folyadékba vagy gázba merülő testre ható nehézségi erő nagyobb, mint a test által kiszorított folyadék
(gáz) súlya, akkor a test elmerül a folyadékban. Ekkor a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadék sűrűsége.
•
Elmozdulás:
Az út kezdőpontjából a végpontjába mutató vektor. Ez a vektor nemcsak az út kezdő- és végpontjának
távolságát, hanem az elmozdulás irányát is megadja.
•
Emelési munka:
Amikor egy testet a nehézségi erővel szemben, valamilyen magasságba egyenletesen felemelünk,
a végzett munkát emelési munkának nevezzük. Jele: W
em
. W
em
= m ˙ g ˙ h.
•
Emelő:
Tengely körül elforgatható merev rúd. Nagyobb terhek kisebb erővel való megemelésére alkalmas egyszerű gép.
•
Emelő típusú egyszerű gép:
Az emelő, a csiga és a hengerkerék.
•
Energia:
Az a mennyiség, amellyel megadjuk a testek munkavégző képességét. Jele: E, mértékegysége (ugyanúgy,
mint a munkáé): joule (J).
A fontosabb szakszavak és fogalmak jegyzéke