Basic HTML Version
188
Newton, Sir Isaac (1643–1727)
Angol fizikus és matematikus. A tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását
ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Kidolgozta a klasszikus mechanika
mozgástörvényeit. A Newton-törvények a térről, az időről, a tömegről, a mozgásról és
az általános tömegvonzásról alkottak korszakalkotó megállapításokat. Matematikai ma-
gyarázattal támasztotta alá Kepler bolygómozgási törvényeit. Törvényei fontos szerepet
játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus (Nap-középpontú) világkép elterjedésében.
A közismert legenda szerint egy leeső alma megfigyelésének köszönhetően jutott el a gravitáció tör-
vényének felállításához. A történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a
földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz.
Megmagyarázta a prizma színszóródását, bizonyította, hogy a fehér fény összetett, és számos más fény-
tani jelenségnek magyarázatot adott. Saját kezűleg csiszolt tükrökkel megépített egy újfajta teleszkó-
pot, amelyet ma Newton-távcsőnek nevezünk.
Óriási előrelépést jelentett a matematikában Newton és Leibniz német tudós nevéhez fűződő differen-
ciál- és integrálszámítás feltalálása.
A Királyi Pénzverde vezetőjeként még a pénzhamisítás elleni harcban is maradandót alkotott azzal, hogy
bevezette a nemesfém pénzek oldalán a recézést, s ezáltal kimutathatóvá vált az érmék súlycsonkítása,
a körbenyírás. 1705-ben lovaggá ütötték. Londonban halt meg.
Celsius, Anders (1701–1744)
Svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója. Hőmérőjében a forrás-
pontot eredetileg nullával, a fagyáspontot pedig százzal jelölte. Az értékeket 1750-ben
Stromer svéd tudós módosította a ma is használtra. Celsius többek között foglalkozott
a Nap és a Föld távolságának meghatározásával. Tudományos expedíciókat támoga-
tott, amelyek mérésekkel bizonyították Newton elméletét, miszerint a Föld nem tö-
kéletes gömb alakú, hanem a pólusok mentén kissé lapított. Kutatta a svéd partvidék
süllyedésének okát, valamint a sarki fény eredetét.
Watt, James (1736–1819)
Skót feltaláló és mérnök. Lényegesen hozzájárult az ipari forradalomhoz. Gőzgépével
gőzmozdonyt, gőzhajót, szivattyúkat, turbinákat és sokféle ipari gőzgépet működtettek.
A glasgow-i egyetem Newcomen-féle gőzgépével hosszasan kísérletezett. Megállapí-
totta, hogy a gőz hőjének mintegy 80%-a a henger felfűtésére fordítódik, mivel ebben
a gőzgépben a hengerbe hideg vizet fecskendezve kondenzálták le a gőzt. Javasolta,
hogy a gőzt ne a hengerben, hanem egy külön kamrában csapassák le, és akkor a hen-
ger nem hűl le a beáramló gőz hőmérséklete alá.
1776-ban üzembe helyezték az első ipari gőzgépeket. A megrendelések özönleni kezdtek, és a követke-
ző öt évben Watt sok gőzgépet készített főleg szénbányák számára a bányavíz szivattyúzásához.
A következő hat évben egy sor újítást vezetett be. Ezekkel az újításokkal elérte, hogy gőzgépei ötször
gazdaságosabban használták fel a tüzelőanyagot.
Watt 1800-ban új találmányokkal kezdett foglalkozni. Feltalálta a távcsöves távolságmérés új módsze-
rét, egy berendezést levelek másolására, tökéletesítette az olajlámpa szerkezetét, készített egy gőzzel
hajtott mángorlót és egy eszközt szobrok másolására.
Joule, James Prescott
(1818–1889)
LordKelvin (WilliamThomson)
(1824–1907)
Brit fizikusok, matematikusok, mérnökök, Newton méltó követői, a
19. század meghatározó fizikusai. Munkatársi és baráti viszonyban
álltak. Megállapították a gázok hirtelen terjeszkedésekor előforduló
hűtőhatást (Joule–Kelvin-effektus), amit a hűtőrendszereknél azóta
is használnak.
•
Joule
neve már 20 éves korától tudományos folyóiratokban szerepelt. Kísérletileg vizsgálta és megha-
tározta, hogy milyen számszerű kapcsolat van a munka és a belső energia változása között. 1850-ben
bemutatott híres „lapátkerék” kísérletével megalapozta a hőmennyiség és a mechanikai munka közötti
azonosság elméletét. Sok találmánya között említhetjük az elektromos ívhegesztést és a vízkiszorításos
szivattyút.
Tudományos tevékenységének elismeréseként az Angol Királyi Társaság tagjává választotta. Tiszteletére
az energia nemzetközi mértékegysége, a joule róla kapta nevét.
1640.
1650.
1660.
1670.
1680.
1690.
1700.
1710.
1720.
1730.
1740.
1750.
1760.
1770.
1780.
1790.
1800.
1810.
Torricelli
Galilei
Pascal
Newton
Celsius
Watt
és