Olykor hajnalban, olykor késő este…
Ha bekapcsolod a tévét, legyen akár hétvége vagy ünnepnap, és van benne adás, akkor bi-
zony valaki dolgozik. Mi, sportriporterek is így teszünk. Nekünk nem reggel nyolctól dél-
után ötig tart a munka. És általában a hétvégénk sem szabad, mivel sok esemény éppen
hétvégére esik. De ez nem baj! A hobbink a munkánk, és ezt kevesen mondhatják el ma-
gukról. Számomra hatalmas élmény a
magyar labdarúgó-válogatott meccse-
it néhány lépésre a pályától figyelni,
akármikor vannak. Legalább ekkora
öröm volt kommentátorként dolgoz-
ni a nyári labdarúgó Európa-bajnok-
ságon Ukrajnában és Lengyelország-
ban, vagy a sok magyar sikert hozó
londoni olimpián. Én a magam részé-
ről mindenkinek azt javaslom, hogy
sportoljon sokat, és, ha nem is lehet
felnőttként sportoló, maradjon a pá-
lya mellett: jöjjön közénk, legyen ri-
porter!
A sportriporter karácsonya
Vallásos ember vagyok, nekem a kará-
csony rendkívül fontos ünnep. Szeretek rá
lélekben és a külsőségeket illetően is fel-
készülni. (Persze, utóbbiak azért kevés-
bé lényegesek.) Megesett, hogy a munka
ebbe is beleszólt… De mindig igyekszem
úgy intézni, hogy ne csak szenteste essek
be a terített asztalhoz, hanem már egy-két
nappal korábban megérkezem a szerette-
imhez. Ilyenkor hagyom, hogy lecsende-
sedjenek bennem a mindennapok érzései.
És nagyon-nagyon szeretem a karácsony-
fát díszíteni. Megadom a módját az aján-
dékok becsomagolásának is. Nagyon jó
érezni és látni, hogy ünnepelünk.
a sportriporter
Szivárvány
11. oldal
d e c e m b e r
Ismered?