Hogyan lesz valakiből sportriporter?
Gyerekkoromban eszembe sem jutott,
hogy sportriporter legyek. Hivatásos fo-
cista akartam lenni. Állandóan fociztunk.
Rúgtuk a labdát tanítás után az udvaron
meg az edzéseken, vagy otthon a ház előtt.
Ha nem volt társam, a fallal is jól elját-
szottam. (A szomszéd nénik ennek nem
nagyon örültek…) A foci volt a minde-
nem. Aztán többször megsérült a térdem.
Műteni is kellett. Eltiltottak a sportágtól,
amire az életemet akartam feltenni. Mi-
után kiderült, hogy nem lehetek focista,
elkezdtem töprengeni, hogy akkor mi le-
gyek… Olyan foglalkozást szerettem vol-
na, amit örömmel csinálhatok. Így jött a
sportriporterkedés. És jó döntésnek bizo-
nyult! Az első naptól kezdve élvezem. Ez
valóban roppant változatos munka. Sok
híres, remek sportolóval találkozik az em-
ber. Néhánnyal még barátságot is köt, ami
külön öröm.
Menczer Tamás,
Menczer Tamás sportriporter nagyon szereti a
munkáját. Pedig időnként akkor is dolgoznia
kell, amikor mások ünnepelnek. De arra min-
dig nagyon vigyáz, hogy karácsonykor ne
jöjjön közbe egyetlen hivatalos feladat sem.
Számára ez az ünnep szent és sérthetetlen.
Ismered?
Szivárvány
10. oldal
d e c e m b e r